A Pannonhalmi borvidék az egyik legrégebbi borvidékünk, mely a Pannonhalmi dombság lejtőin   terül el. Klímájára az enyhe a tél és  mérsékelten meleg nyár jellemző. Sok a napsütés, a csapadék eloszlása kedvező. Bencés szerzetesek telepedtek itt le még Szt. István korában. Az 1002-ből származó pannonhalmi alapítólevél már említést tesz a  bortermelésről. A török idők alatt meglehetősen visszaesett a szőlőművelés, majd elvonulásuk után újra felvirágzott. Szőlőfajtái az Olaszrizling, a Rizlingszilváni, a Tramini, a Sauvignon blanc, a Szürkebarát, a Chardonnay és a Cserszegi fűszeres.

A Soproni borvidék egy ma már 3 országhoz tartozó nagy borvidék magyarországi területe. Kapcsolódik az ausztriai Burgenlandhoz és Fertő-tó környéki szlovák területekhez. A tó közelsége eredményeként nincsenek szélsőséges időjárási viszonyok, a nyár nem túl meleg, a tél enyhe. Egy időben virágzó kereskedelmi központ volt Sopron, a helyi lakosok nagy része is szőlőművelésből élt, a borok pedig innen indultak nyugatra. Eleinte fehér fajták voltak jellemzőek, majd a filoxéra járvány után a XIX. sz-ban kék fajták is meghonosodtak. Régi jellemző fajtája a vidéknek a Kékfrankos, amely mellett a Cabernet franc, a Merlot, a Piros veltelini, a Portugieser, illetve a Chardonnay, a Tramini, a Zöld veltelini terem.

A Somlói Magyarország legkisebb borvidéke. Az időjárás elég szeles, így a nyár mérsékelten meleg, a tél enyhe. Az ősz sokszor hosszúra nyúlik, gyakran aszúsodik a szőlő. A táj jellemzője a Somló-hegy, mely egykor működő vulkán volt, ma lávamaradvány borítja a vulkanikus alapkőzetet.  A vidék főfajtáját, a Furmintot itáliai telepesek telepítették be. Mára inkább a bőven termő, megbízható fajták terjedtek el. Nagy területen termesztik a Juhfarkat, az Olaszrizlinget. A talaj szerkezete miatt a borok ásványi jellege igen erős, tüzesek magas extrakt és alkoholtartalmúak. Jellemző fajták még a Chardonnay, a Furmint, a Rizlingszilváni, a Hárslevelű, a Rajnai rizling, a  Tramini, a Bánáti rizling és az Ezerjó.