Az Etyek-Budai borvidékre is jellemzőek a sváb letelepedő szőlőtermesztők, akik a filoxéra elvonulása után a fehérbor fajtákra tértek át, és ezzel kialakult a vidékre jellemző pezsgő alapbor készítés. A terület 1990-ben emelkedett borvidéki rangra. Az Etyek környéki helységekhez 1998-ban  budai körzeteket csatoltak. Az időjárás napos, szeles, a csapadék kevés, de egyenletes eloszlású. Bár jóhírét pezsgőüzemének köszönheti a vidék, figyelemreméltóak friss, üde fehérborai is.  Jellemző fehér fajták a  Chardonnay, a Rajnai rizling, a Zöld Veltelini, az Olaszrizling, a Rizlingszilváni, a Pinot Blanc, a Szürkebarát, a Zenit, az Irsai Olivér, kis területen előfordulnak vörös fajták is, Cabernet Sauvignon, Merlot, Cabernet Franc, Portugieser, Zweigelt és Pinot Noir.

A Móri borvidék sajátos mikroklímával rendelkezik, amely a móri ároknak köszönhető. A nyár forró, az ősz általában hosszan elhúzódik, a tél enyhe. A vidéken már a rómaiak megalapozták a virágzó szőlőkultúrát, amely a törökök alatt hanyatlott meg egy időre,  majd a betelepülő svábok vették kezükbe a szőlőművelést.. A filoxéra itt kevesebb kárt okozott, mint máshol. A vidék címeres bora az Ezerjó, de emellett más jó minőségű bort adó fajták is elterjedtek. A helyi borok magas alkoholtartalmúak, zamatosak. Jellemző fajták az : Ezerjó, a Leányka, a Chardonnay, a Rizlingszilváni, a Tramini, a Zöld Veltelini, a Királyleányka, az Irsai Olivér, a Rajnai rizling, és az Ottonel muskotály.

Az Ászár-Neszmélyi borvidéket kiegyenlített éghajlat jellemzi. Magas a páratartalom a Duna közelségének köszönhetően. Nevét 1997-ben kapta a terület, mely két részre osztható. A szőlőtermesztés a középkorban terjedt el igazán, bár az első ültetvényeket még a rómaiaknak köszönheti a vidék.A helyi borok savakban gazdagok, zamatosak. Régebben jellemző volt a  Budai fehér, a Kadarka, a Sárfehér, az Ezerjó, a Juhfark, mára inkább az Olaszrizling, az Irsai Olivér, a Rizlingszilváni, a Chardonnay, a  Zöld Veltelini, a Tramini és a Rajnai rizling terjedt el.